Oldal kiválasztása

Jazzgőzös a Róna előterében


Az első Jazznap.hu a ceglédi gőzőssel a háttérben, 2015-ben. Fotó: Z.K.

Jazznap.hu (Z.K.)
2018. ápr. 25

A mozdony és a vonat a kezdetek kezdete óta állandón jelen lévő és visszatérő toposz a jazzben, elég, ha a Take the ’A’ Train című kolosszális Duke Ellington-féle örökzöldre utalunk. A magyar populáris zenében kell tennünk egy főhajtást a Lokomotív GT együttes felé, amelynek például a Zenevonat című számában és más lemezein jazz hangszerelés és funky ritmusok járultak hozzá tartós sikerükhöz. A Jazzmozdony nevű hallatlanul sikeres sorozatot éveken át Románia budapesti kulturális képviselete szervezte, oda-vissza alapon hozták és vitték a román és magyar együttműködésekre alapuló, olykor egyenesen zseniális produkciókat.
A Jazznap.hu akciósorozatnak is van saját gőzöse – és most nem a Kanizsára közlekedő szerelvényt akarom szóba hozni. Negyedik éve a Jazznap.hu egyik leghangulatosabb magyarországi helyszíne az a gőzmozdony, amelynek tövében ismét jam session csendül fel hétfőn délután, idén négytől legalább fél hatig. A házigazda a ceglédi illetőségű, nemzetközi hírű jazz-zongorista, Bori Viktor együttese lesz – aki már a város jazzéletéért akkor is sokat tett, amikor Bori Jazz néven szervezett ingyenes szabadtéri jazzfesztivált hosszú évekig, mert úgy gondolta, ez a legméltóbb módja annak, hogy a nyári napéjegyenlőség tájára eső házassági évfordulóját megünnepelje. Idén a Cam Bori, mint house band, ebben a felállásban kezdi az örömzenét a pályaudvari pódiumon:
Bori Viktor – Rhodes/Wurlitzer billentyűk, vocoder
Banai Szilárd – dob
Kővári Péter – basszusgitár
feat.: José Serrano – trombita
Serrano húszas évei közepe táján járó portugál trombitás, Lipcsében szerzett diplomát, jelenleg Berlinben él és dolgozik, főleg az elektronikus zenei színtéren. A jam session esetleg behozhat a pályaudvari pódiumra további neves zenészeket – bár kérdéses, hogy vonattal érkeznek-e. Ugyanis szintén a Nemzetközi Jazznap estéjére időzítettek egy nagyszabású gálaestet a városban. Hátha a Róna Jazzrandevú fellépői közül is arra tévednek páran – írta Bori Viktor a Facebookon, aki maga is fellép a gálán, mint a város jazzéletének egyik régi oszlopa.

Cegléden kevéssé ismerős jazzrajongóknak, és a fiatalabb generációknak érdemes elmondani, hogy a helyi Róna Vendéglátó Vállalat sokat tett a jazzért a hatvanas évek második felétől kezdve. Ezeket a vállalat volt igazgatója, Dr. Hajdu Endre szervezte, volt fesztivál is, mások mellett Zbigniew Seifert lengyel hegedűs vendégszereplésével. Benkóék első lemeze is itt készült, Gonda János révén a Nemzetközi Jazzszövetség tagjai is eljutottak ide, és Garay Attila személyében a város közönsége hosszú ideig élvezhette a zongorista briliáns játékát. Dr. Hajdu Endre nemrégen a Magyar Jazz Szövetség elismerésében is részesült mindezekért. Ő szervezte a hétfő este 18:30-kor a városi Kossuth Művelődési Központ színháztermében kezdődő gálát is, amelyen az akkori és a mai jazzélet sztárjai is fellépnek.

 

A Jazznap.hu az elektronikus médiában

Jazznap.hu
Utolsó frissítés: április 23.

.
Orion gyártmányú zeneszekrény az 1940-es évek legelejéről (Fotó: Zipernovszky Kornél)

2018. április 21. szombat, 9:00
Katolikus rádió
Meghívó (az egyórás műsor utolsó negyedében)
Kulturális programajánló
Szerkesztő: Szabó Csilla

2018, április 22. vasránap, 19:00.
90.9 Jazzy rádió
Jazzy Hungaricum
Szerkesztő-műsorvezető: Bokros László

2018. április 25. szerda, 20:00.
Hegyvidék televízió
Szerkesztő-riporter: Kajári István
http://www.hegyvidektv.hu/

2018. április 25., szerda, 23:00
Bartók Rádió
Jazzmozaik
Szerkesztő: Veisz Gábor

Mi fán terem a jazzemlékezet?

Jazznap.hu (M.T. – Z.K.)
2018. ápr. 22.

Szó szerint véve a kérdést, azt mondhatnánk, hogy a szép, ligetes Benczúr utca terebélyes fáin terem. Valójában persze arról van szó, hogy a Benczúr Ház, egy időben az egyik legjelentősebb jazzhelyszín a fővárosban, újra hallat magáról. A tavalyi Jazznap.hu után idén is részt vesznek a nemzetközi Jazznap megünneplésében, de az alkalom nem annyira örömteli, mint lehetne.

2008-ban a Benczúr Ház egykor állami, azóta részben megprivatizált tulajdonosai az ingatlan cakkumpakk eladására készülve felszámolták az ott működő, több mint 100 éves múltra visszatekintő zeneiskolát és a házban működő minden intézményt. Az ott dolgozók nagy része az utcára került. 1974-ben a zeneiskolában indult először alapfokú jazzoktatás, később középfokú ágazata is lett, amely egy ideig egy helyszínen működött a Gonda János alapította „Jazz Konzi”-val. Márkus Tibor is ebben a gyönyörű épületben kezdte pályáját tanárként. Szerencsére Szilágyi Maya igazgatónő segítségével a zeneiskolát átvette a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Tóth Aladár Zeneiskola. De a Benczúr Ház így is 3 évig zárva volt, eladására nem került sor. Időközben Szilágyi Maya közbenjárására felújították, és visszakerült Budapest kulturális életébe. A bezárás 10. évfordulója alkalmából havonta egy-egy koncerttel 4 részes koncertsorozat zajlik az akkori tanárok formációinak közreműködésével. Az Equinox tagjai közül Márkus Tiboron kívül Kollmann Gábor, Csuhaj Barna Tibor és Jeszenszky György is tanított a „Postás” néven ismert zeneiskolában.

Márkus Tibor tanárként és elméleti szakemberként nagy hírnévnek örvend, a Magyar Jazz Szövetség elnöki tisztét is sokáig betöltette. De nevét az Equinox nevű zenekara és az együttes általa komponált repertoárja alapozta meg. Legújabb lemezük Binder Károly lemezkiadójánál, a BMM-nél jelent meg, a lemezbemutató koncert a Zeneakadémián volt decemberben. A lemez címe: T(r)ap, szójaték, ami annyira jellemző a zenekarvezetőre. Az album szólistái között ott találjuk Kovács Linda és Eszes Viktória énekesnőket, szaxofonon pedig Borbély Mihály, Jász András, és Zana Zoltán közreműködnek. Videónk ugyan az Opusban készült, még az új lemez anyagának elkészülte előtt, de az együttes felállása lényegében azóta nem változott.

Szentpéterváron a világ szeme

A Nemzetközi Jazznap központi gáláját élőben közvetítik

Jazznap.hu. (Z.K.)
2018. április 21.

Szentpétervár lesz idén a jazznap globlis fővárosa. A Jazznap atyja, az UNESCO jószolgálati nagykövete, Herbie Hancock, a helyi szervezők részéről pedig Igor Butman az esemény vezető producerei. Az All-Star globális gála néven emlegetett óriási megmozdulás persze csak a hab a torán, mert a jazznaphoz eddig beérkezett adatok alapján legalább 190 országban szólal meg aznap, sőt, azokban a napokban a jazz koncerteken, lesznek oktatási és ismeretterjesztő programok, ingyenes népszerűsítő rendezvények.

A Nemzetközi Jazznap közleménye szerint Szentpétervárott alakult meg 1927-ben az akkori Szovjetunióban az első Koncert Jazz Band, amelyet szintén ebben a városban követett az Állami Jazz Zenekar megalakulása két évvel később. Arra is büszkék lehetnek a városlakók, akkor éppen még leningrádiak, hogy 1989-ben elsőnek avattak itt Jazz Filmharmónia néven koncerttermet.

A jazz oroszországi kezdetei kapcsán egyébként eltérő információkat tudhatunk meg az Oroszország információs portálról (russia-ic.com) és a wikipédiáról. Az első jazz zenekart ezek szerint már 1922-ben megalakította Valentyin Parnakh (Парнах) költő, műfordító, táncos-koreográfus és zenész. Az első világháború évei alatt Párizsban járt egyetemre és itt ismerkedett meg a műfaj (akkor még azért inkább ragtime stílusban játszó) első fecskéivel.  1922-es hazatérése nyomán azonnal megalakította az Oroszországi Szovjet Szocialista Köztársaság Első Excentrikus Zenekara – Valentyin Parnakh Jazz Bandjét.

Szentpéterváron kívül más orosz városokban is lesznek a 2018-as jazznapnak akciói. A központi gálát a szentpétervári Mariinszkij (Мариинский) Színházban tartják, ahol Hancock és a híres szaxofonos Butman mellett Cyrille Aimée (Franciaország), Oleg Akkuratov (Oroszország), Till Brönner (Németország), Oleg Butman (Oroszország), Fatoumata Diawara (Mali), Joey DeFrancesco (U.S.A.), Vadim Eilenkrig (Oroszország), Kurt Elling (U.S.A.), Antonio Faraò (Olaszország), James Genus (U.S.A.), Robert Glasper (U.S.A.), David Goloscsjokin (Oroszország), Hassan Hakmoun (Marokkó), Gilad Hekselman (Izrael), Horacio Hernandez (Kuba), Taku Hirano (Japán), Anatolij Kroll (Oroszország), Gaoyang Li (Kína), Rudresh Mahanthappa (U.S.A.), the Manhattan Transfer (U.S.A.), Branford Marsalis (U.S.A.), James Morrison (Ausztrália), a Moscow Jazz Orchestra (Oroszország), Makoto Ozone (Japán), Danilo Pérez (Panama), Dianne Reeves (U.S.A.), Lee Ritenour (U.S.A.), Luciana Souza (Brazília) and Ben Williams (U.S.A.) – de ez a  névsor korántsem teljes. Egyébként Kurt Elling budapesti koncertjén, 21-én a Müpa nagytermében külön is megemlítette, hogy hivatalos a jazznap oroszországi ünnepségeire. A gálát az International Jazz Day honlapján lehet majd élőben követni: jazzday.com címen, valamint Facebook közvetítésben is. A kezdési időpontja pedig magyar idő szerint 18h.

A gála előtt az Egyesült Államokban is tartanak egy ünnepséget, április 22-án New Orleansban, ugyanis ekkor ünneplik a jazz szülővárosa alapításának 300. évfordulóját. A Congo Square-en tartandó koncert közvetítésének felvételét ugyancsak a jazzday.com közvetíti, szintén április 30-án, a fő gála előtti órákban.

Időközben már az is eldőlt, hogy a 2019-es Jazznap fő helyszíne Sidney lesz.

Balról jobba Christian Sands, Antonio Hart, Igor Butman, Julio Padrón, Gianluca Petrella és  Ben Williams a Gran Teatro de la Habanában, 2017. április 30-án, a tavalyi központi gálán.
Címlapkép: a gála fináléjának egyik jelenete. Fotók: jazzday.com

Hagyomány a Jazznap Kanizsán

Jazznap.hu (H.Gy.-Z.K.)

A Nemzetközi Jazznap alkalmából immár ötödik alkalommal rendezik meg a Jazznap.hu ingyenes koncertjét Nagykanizsán. Az idei évben a rendezvény a Cserfő Jazzlandet hozza be a városba . A Kanizsa melletti hangulatos birtokon Tiborcz Iván szaxofonos ugyanis már régóta megrendezi saját nyári nemzetközi jazzhétvégéjét. Ennek szellemében tartják meg a programot idén a városi Honvéd Kaszinóban, ahol április 30-án este hét órától a Jazzland Quartet ad koncertet, ami később jam sessionbe fog torkollni.

A Cserfő-hegyi Jazzland 1996 óta van jelen a hazai jazzpalettán és nem csak fesztiváljairól, jazz klubjáról, hanem a tehetséggondozó tevékenységéről is ismert. Itt a hazai jazz-élet élvonala mellett olyan világsztárok is felléptek, mint Randy Brecker, Don Byron, Billy Hart, Kirk Lightsey és Rhoda Scott. Az innen erőre kapó impulzusokat  olyan fiatalok vitték tovább szerte a világon, mint Kém Sándor (bőgő), Gayer Mátyás (zongora), Farkas Norbert (bőgő) és Simon Balázs (szaxofon). Ők azok a zenészek, akik Cserfőről indulva, hazai és külföldi képzések után nemzetközi fesztiválokon is sikerrel szerepeltek. A szaxofonos-tanár-házigazda Tiborcz Iván azóta is büszke egykori tanítványaira, és ha lehetősége nyílik rá, mindig játszik is velük.

A Jazzland  Quartet tagjai ezúttal Tiborcz Iván (zongora és szaxofon), Simon Balázs (szaxofon) Orbán György (nagybőgő) és Kőfalvi Csaba (dob). A program jazz örökzöldekre épül és a mainstream jazz kedvelőinek kínál élvezetes kikapcsolódást. A programot egy flashmob-bal indítják a szervezők. Ezt követi a koncert, majd több ajándékot sorsolnak ki a nézők között. Ilyen lesz például Gayer Mátyás vadonatúj CD-je, a Never Ending Story. A Nemzetközi Jazz Nap helyi rendezvénye a támogatóknak köszönhetően ebben az évben is ingyenes.


Halász Gyula, a nagykanizsai jazzélet odaadó krónikása és a Jazznap.hu helyi programjainak szervezője fotóján Gayer Mátyás zongorázik a két évvel ezelőtti programon.

 

Jazzmesteravató alvás ellen

Jó hír a baglyoknak, rossz azoknak, akik jazzrajongó létükre kedden termelni/tanulni fognak. New York-i idő szerint április 16-án, hétfő este nyolckor ingyen és élőben nézheti bárki egy internetes élő közvetítésen az amerikai National Endopwment for the Arts (olyasféle távolról, mint a Nemzeti Kulturális Alap) idei Jazzmester (olyasféle távolról, mint a Nemzet Művésze) kitüntetés idei díjazottjai előtt tisztelgő gálakoncertet. Az International Jazz Day fő koncertjeinek egyik állandó fellépője, Pat Metheny az egyik díjazott. A nálunk is nemrég újra koncertező Dianne Reeves is megkapta a díjat, Joanne Brackeennel, a csodálatos zongoristával együtt – aki a mi Tony Lakatosunknak is régi zenésztársa. Kevésbé ismert idehaza a negyedik díjazott, a jazz impresszárió Todd Barkan, aki a híres Keystone Corner klubot alapította 1972-ben San Franciscóban és vezette is tíz évig. Később a High Note, Concord, és más lemezcégek producereként is működött, jelenleg a Jazz at the Lincoln Center foglalkoztatja. A gála azonban nem itt lesz, hanem Washingtonban, a John F. Kennedy nevét viselő előadóművészeti központban. Tehát magyar idő szerint 17-én kedden hajnali kettőre kell állítani az órát, fejhallgatót fel, és ide kell kattintani:

https://www.arts.gov/lifetime-honors/nea-jazz-masters/2018-nea-jazz-masters-tribute-concert-webcast

LIANE CARROLL A LEGJOBB

A mindig lenyűgöző Liane Carroll brit énekes-zongorista a Budapest Jazz Clubban adott mesterkurzust, majd fergetes triókoncertet április 13-án. Az alábbiakban a fellépés – és a Jazznap.hu – egyik szervezője, Pallai Péter szubjektív beszámolóját olvashatják. Ez a cikk tehát kivetélesen nem azért született, hogy közönséget toborozzunk, mert – mint mindig – Liane-nek most is dugig telt háza volt. És mert PP számára élőben ő a világ legjobb jazzénekesnője.

             Koncertszervező lévén kissé összeférhetetlen, ha az ember saját szervezésről ír. Londonből keltezve ezt általában csak azért teszem, mert ott ab ovo nincs jelen a magyar szakmai sajtó. Magyarországon pedig azért nem, mert ott módja lenne megjelenni, de ha nincs jelen, az az ő dolga. Most sem koncertbeszámolót írok. A pénteki fellépésről csak annyit, hogy SOHA AZ ÉLETEMBEN NEM VOLTAM SZEM- ÉS FÜLTANÚJA ILYEN LENYŰGÖZŐ ELŐADÁSNAK ÉNEKES RÉSZÉRŐL. (Azért vártam ezzel egy pár napot, mert szegény Babos Gyuszi tragikus halála mindent felülírt. Liane – rá jellemző módon – egy dalt az emlékének dedikált a koncerten.)  Liane Carroll 2009 óta minden áldott évben fellép a Budapest Jazz Clubban, tehát ez volt a tizedik koncertje, de a magyar zenei sajtó képviselői mindössze két alkalommal voltak jelen. Ezt valahogy méltánytalannak tartom, mert – teszem fel – ha Diana Krall vagy Dianne Reeves lenne rendszeres évi vendég a BJC-ban, akkor nyilván ott lenne minden esetben jó néhány jazz szakíró.

Nagyon nagyra tartom mindkét amerikai dívát. Diana Krall, amellett hogy kifejezetten szép asszony, valószínűleg jobban zongorázik Liane-nál is és vérprofi. Dianne Reevesnek szebb hangja és lenyűgözőbb technikája van, mint angol pályatársának. És biztos találhatnék még több olyan énekesnőt a jazzvilágban, aki ebből vagy abból a szempontból maga mögött hagyja Liane-t. De kérdem azokat, akik valaha is látták élőben Liane Carrollt: ismernek rajta kívül olyan énekesnőt, aki ennyire bővérű, ennyire spontán, ennyire közvetlen kapcsolatot tud teremteni a közönséggel, akiből ennyi érzés és boldogság árad, aki soha nem ismételi meg önmagát, zenésztársai és nézői minden rezdülésére azonnal reagál, rengeteg kellemes meglepetést okoz menetközben, elsöprő humora van, amit valahogy azok is átéreznek, akik alig tudnak angolul? Emellett hatalmas hang és minden szempontból hatalmas alkat, kiváló zongorista, kifogyhatatlanul innovatív rögtönző  és teljesen önmagát adja. Liane megtestesíti mindazt, ami a jazz lényege. Vagy talán inkább átfogalmazom. Megtestesíti mindazt, amit szeretett kollegám és barátom, Zipernovszky Kornél „happy jazz”-nek hív.

Lehet, hogy az amerikaiak szempontjából kissé bántó volt az összehasonlítás. Vegyük tekintetbe, hogy a legtöbbjüket hangversenyteremben vagy fesztiválon láttam élőben, ahol eleve nagyobb fizikai távolság van a közönség és a művész között. Liane azonban még abban a közegben is képes maga maradni. A világsztárok közül klubban láttam fellépni Sarah Vaughant, Nina Simone-t, Kurt Ellinget és Annie Rosst. Egyikük sem tudta összességében azt nyújtani, mint Liane. Sarah Vaughannak volt talán a legszebb hangja a műfaj történetében, Kurt Elling technikája egészen elképesztő, Nina Simonet imádom, de túl sokat díváskodott és, magyarán szólva, letojta a közönséget, Annie Ross pedig valóban közvetlen és humoros volt, csak nem annyira, mint Liane.

Mindazt együtt, amit az előző bekezdésben felsoroltam, egyikük sem tudta hozni. Ezt megtetézte Liane másik pénteki teljesítménye, amelynek azonban csak, velem együtt, három nézője és tizennyolc résztvevője volt. A koncert előtt mesterkurzust adott fiatal magyar jazz tanszakos énekes hallgatóknak. Az utóbbiak az elején kicsit félszegen, elfogódottan ácsorogtak. Tíz percen belül mindegyikük arcán mosoly volt, kieresztették a hangjukat. Liane beléjük szuggerálta, hogy nem kell félni, adják önmagukat, élvezzék az alkalmat, ne törődjenek azzal, hogy elvárásoknak kell megfelelni, hozzák azt, ami belülről fakad – és ez sikerült is. Teljes örömünnepé vált számukra az a két óra, melynek végén megölelgette őket és áradt belőle is, a fiatalokból is a boldogság és a szeretet. A koncert második felében Liane felkérte a pódiumra azt a hat énekest közülük, aki összekuporgatta a pénzt, hogy jelen lehessen és Liane zongora kíséretével előadták a Chet Baker által híressé tett,  nagyszerű számot, a Do it the hard way-t, ami a kurzus anyaga volt. Nem csak remekül énekelték a témát, de mindnyájan külön-külön nagyszerűen improvizáltak is rá, felszabadultan mozogtak a pódiumon és követték a jó példát: önmagukat adták. Ez volt számomra az est egyik fénypontja.

Kosárlegenda a jazzkongresszuson

JABBAR LOVES JAZZ

Kareem Abdul-Jabbar gyakran vállal előadásokat kulturális és oktatási rendezvényeken

JAZZNAP.HU (Z.K.)

A Jazz Times című neves amerikai magazin és a Jazz at The Lincoln Center szervezésében idén januárban először tartották meg a Jazz Kongresszust a Lincoln Centerben. A 2004-ben megnyílt JALC New Yorkban, a  Broadway-n található, a Time Warner Centeren belül, de a központi Lincoln Center kultúrközponton kívül. Művészeti vezetője Wynton Marsalis, aki már Magyarországon is járt a központ big bandjével. A jazzlap és Marsalisék feltehetően azért vállalkoztak erre a kezdeményezésre, mert egy hasonló rendezvény, az éves jazzoktatási konferencia néhány éve becsődölt, és azóta is sok mindenkinek hiányzott a szakmában egy ilyen rendszeres összejövetel. Az első alkalomra sikerült is összetrombitálniuk 700 résztvevőt és kiállítót, így feltehetően nem csak kincstári optimizmusnak tekinthető, hogy éves kongresszusnak nevezték már az elsőt. Azért a biztonság kedvéért a konferencia beletorkollt a holtszezonból erényt kovácsoló két másik New York City rendezvénybe, az Előadó-művészeti Szervezők Egyesületének konferenciájába és a Winter Jazzfestbe.

A bevezető nagyelőadást Kareem Adbul-Jabbar, a hírességek csarnokába is beválasztott felejthetetlen kosaras legenda tartotta, aki április 16-án tölti be a hetvenedik életévét. „Mindig a jazz volt az életem kísérőzenéje” – kezdte előadását a híres sportoló, aki aktív pályafutása befejezése után sokoldalú társadalmi szerepet vállalt, munkáját az oktatásügy és a kisebbségek támogatásában és amerikai kulturális jószolgálati nagykövetként a leköszönő Obama elnök Szabadság-kereszt kitüntetéssel ismerte el. A Jazz Times internetes kiadásán olvasható tudósítás szerint Abdul-Jabbar fiatal korától kezdve tisztában volt vele, hogy történelmi perspektívában is a jazz fejezi ki legjobban az afro-amerikaiak szenvedéseit, frusztrációikat, dühüket, melankóliájukat, egységüket és reményeiket. Külön kitért rá, érintve a jazz szerepét a Harlem Reneszánszban és a fekete polgárjogi mozgalmakban, hogy a jazz fontos kifejezője a társadalmi változásoknak, és ezt a szerepét vissza kell szerezze. Ezért arra figyelmeztette hallgatóságát, hogy ne érjék be a jazz passzív befogadásával, a zene népszerűsítésével, hanem a jazz közössége be kell álljon a társadalmi igazságosságot célzó civil mozgalmak mögé.

Jabbar szerint meg kellene mutatni a fiataloknak, hogy a jazz értékei maradandóbbak, mint a hamar elvirágzó popzenei divatok. A jazz oktatását ezért nem csak az iskolarendszeren belül kell folytatni, el kell juttatni a helyi közösségekhez is. Szerinte a jazz a tökéletlenség tökéletessége, mert „beismeri az emberiség útján a járda repedéseit, lelkünk gyémántjának hibáit, személyes kapcsolataink tektonikus szakadékait, és összefogja ezeket a diszharmonikus hangokat valami olyan akkordba, ami nem csak a részek összessége, több annál. Végső soron a jazz nem csak jó érzést kelt bennünk, hanem képes bennünket is jobbá tenni.”

Jazznap vasárnap is

Czirják Csaba Trió

Nincs semmi csodálkozni való azon, hogy vasárnap is jazznap lesz a Kulteában. Ez a népszerű pódium, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum földszintjén nagyon nagy hagyományokkal rendelkezik, nem csak a Jazznap.hu műfaj-népszerűsítő akcióhoz való csatlakozást tekintve, hanem egész éves programját nézve is: számtalan kiváló jazzkoncertet rendeztek már itt, szinte mindig ingyen, vagy a múzeumi belépőbe foglalt bónuszként. Különösen emlékezetes volt az a nagy sorozat, amit a Magyar Jazztörténeti Projekt (Simon Géza Gábor nagyívű vállalkozása) keretében szerveztek. A fővárosban évek óta itt látható a legtöbbször, saját klubnapjain a kecskeméti székhelyű, de évtizedek óta világjáró old-timer zenekar, a Bohém Ragtime Jazz Band is.
Ha viszont valaki ebből arra következtetne, hogy a Múzeumban csak régi jazz szól, téved, és erre a legjobb bizonyíték éppen a jazznapi ingyen koncertjük, amit egy modern együttes, a Czirják Csaba Trió ad. Czirják a negyvenes generáció kiválóan képzett gitárosa. A Liszt Ferenc Zeneművészeti főiskola elvégzése után a világon a legismertebb jazzakadémia, bostoni Berklee College of Music hallgatója volt. Magyarországra visszatérve több műfajban és felállásban is kipróbált muzsikusként ismeri a közönség. A mostani trió felállásban a gitáros a saját kompozícióiban és a sztenderdek előadásában az alapos kidolgozást helyezi előtérbe. Tág teret enged a hangszerek közti interakciónak, központi szerepet adva a gitár komplex harmónia-struktúráinak, együttműködve a dob és bőgő adta ritmikus alappal. A hangszerek közti, szinte a gondolatolvasásig eljutó kommunikáció a jazz improvizációra jellemző, amely ilyen kis létszámú hangszer-összeállításban is izgalmas hangzásélményt produkál. A Czirják Csaba Trió tavaly decemberben megjelent Markoláb című új lemezén nyolc eredeti kompozíció található. Főleg ennek anyagát adják elő Óbudán, a Kulteában.

Czirják Csaba Trió
Czirják Csaba – gitár
Bögöthy Ádám – nagybőgő
Czirják Tamás – dob

2018. április 29(!), vasárnap, 19 óra
Ingyenes jazzkoncert a a Jazznap.hu/International Jazz Day alkalmából
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Kultea pódium
1036 Budapest, Korona tér 1.(volt Dugovics Titusz tér)
Megközelíthető a 206-os és a 86-os busszal (Kiscelli u. megállóig);
vagy az 1-es villamossal az Árpád híd budai hídfőjéig
vagy a szentendrei/békásmegyeri hévvel a Szentlélek tér megállóig, onnan pár perc gyalog
www.mkvm.hu